Október,Honvédek a Jutadombnál
November
Marossy Endre:
23. Honvédek és nemzetőrök a Jutadombnál 1956 novemberében-Hungarian soldiers at Jutadomb 1956
1956 október végén egyre több jel mutatott arra, hogy a Szovjetunió, semmibe véve a törvényes magyar kormány szándékát, újabb beavatkozásra készül. A budapesti nemzetőr alegységek készen álltak a harcra. Pesterzsébeten, a Rendőrkapitányság épületében Oltványi László volt magyar királyi főhadnagyot már október 29-én megválasztották a kerület nemzetőr főparancsnokává. Ő a nemzetőrök feladatául szabta, hogy Pesterzsébetre ne engedjék be az oroszokat, és rendszeres járőrtevékenységet rendelt el. Oltványi utasítására nemzetőr szakasz alakult a Török Flóris utcai 47. számú rendőrősön. A mintegy 60 fős szakaszban elkülönült a Kovács Ferenc rendőr alhadnagy által vezetett 30 rendőr. A civil nemzetőrök megválasztották parancsnoknak Vass Kálmánt, helyettesének Gyergyói Ferencet. Az őrsön fegyvereket, benzines palackokat halmoztak fel. Ennek a nemzetőr szakasznak a felügyelete alá tartozott a Jutadomb. Gyergyói Ferenc és nemzetőrei rendszeresen kimentek oda, tüzelőállásokat létesítettek, élelemmel, itallal látták el a jutadombiakat.
HONVÉD ALAKULATOK A JUTADOMB VÉDELMÉRE
November 2-án érkezett a Magyar Néphadsereg kis osztaga a Jutadombra: a Szabó Pál őrnagy parancsnoksága alatt álló esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztály két közepes és négy könnyű löveggel. A légvédelmi tüzérosztály másik felét a Kőbányai úti Éles saroknál állították fel. Szabó őrnagy a Kis János laktanyában tartózkodott. A jutadombi védelmi körlet parancsnokává Kliebert László századost nevezte ki. November 4-én reggel ide vontatták a pestlőrinci honi légvédelmi tüzérezred három közepes légvédelmi lövegét, Dani Ernő hadnagy parancsnoksága alatt. Kirendelték a 31. kiskunmajsai lövészezred egy szakaszát, Kurai Károly hadnagy parancsnoksága alatt. Helyettese Meszes Károly hadnagy volt. (Ez az ezred ugyanahhoz a hadosztályhoz tartozott, mint az október 26-án a Jutadombnál harccal áttörő kiskunhalasi ezred.)
1958 nyarán a hadbíróság helyszíni szemlét rendelt el, amelynek során az esztergomi alakulat akkor már bebörtönzött volt tisztjei és katonái segítségével pontos, fényképekkel dokumentált helyszínrajzot készítettek.(A hadbírósági eljárásról írok itt a honlapon Mecséri János ezredes hadosztályparancsnok és hat bajtársának kivégzése címmel.)
E helyszínrajz szerint a Soroksári út akkori kanyarulatában, a Nap utca torkolatával szemközt helyezték el Rémiás Pál hadnagy két közepes légvédelmi lövegét Soroksár felé. Másik két közepes légvédelmi löveget ellenkező irányban, Pest felé állítottak fel. (A rajzon nincs feltüntetve, hogy ez a két löveg a pestlőrinci honi légvédelmi ezredtől érkezett és Dani Ernő hadnagy parancsoksága alatt állt.) Kissé tovább Soroksár felé a Jutadombnak a vasúti sínekhez közelebbi, ma még meglévő részén állították fel Kicska János főhadnagy könnyű ütegét, négy légvédelmi ágyút, amelyekkel pontosan oldalba lehetett fogni a Soroksári utat, ami itt híddal ívelte át a vasutat. A vasúti sín két oldalán helyezkedtek el a kiskunmajsai katonák. Kurai hadnagy a Jéggyárban maradt, ténylegesen a helyettese, Meszes Károly hadnagy vezényelte a szakaszt. Az esztergomi légvédelmi osztályhoz tartozó kezelők, honvédek egy része beásta magát, és a Soroksári utat tartotta ellenőrzése alatt.
Az esztergomiak úgy tudták, hogy Tökölön folynak a tárgyalások a szovjet és a magyar fél között. Oltványi László nemzetőr főparancsnok a szovjet csapatok folyamatos éjszakai mozgását másként ítélte meg. Riadóztatták a nemzetőr szakaszokat. Gyergyói Ferenc pesterzsébeti nemzetőrei kivonultak a Jutadombra, és a honvédek közelében foglaltak állást. Oláh Ödön soroksári nemzetőr parancsnok hajnalban a tanácsházán tartott eligazítást, majd a Jutadombhoz vezette nemzetőreit. Ott megállapodott a honvéd tisztekkel az együttműködésben: a tüzérek kilövik az érkező szovjet páncélosokat és járműveket, a nemzetőrök megsemmisítik a járművekről menekülőket. Oláh Ödön osztaga egyik részét a Jutadombon hagyta, másik részével a Jutadombbal átellenben a Marx Károly (mai Grassalkovich ) út közeli házait szállta meg. Helyettese, Deutsch István a 32. számú Gubacsi-villában foglalt állást.
MEGKEZDŐDIK A FORGÓSZÉL HADMŰVELET
November 4-én, vasárnap 8 óra tájban Budapest irányából egy szovjet harckocsi vontató haladt Soroksár felé. A Jutadomb védői számára elkezdődött a Forgószél-hadművelet. Rémiás Pál hadnagy maga irányzott és lőtt, de nem talált.
10 óra tájban egész oszlop közeledett Budapest felől. Szovjet harckocsival az élen páncélozott gépjárművek közeledtek, oltalmukban négy, esetleg öt teherautó polgári ruhás, kézifegyverekkel ellátott volt ÁVH-sokkal, és egy személyautó. Az ÁVH feloszlatását Nagy Imre miniszterelnök még október 28-án bejelentette. A feloszlatott testület számos tagja menekült a tököli szovjet parancsnokságra, akárcsak a volt belügyminiszter, Piros László. Sokan közülük most polgári ruhában, kézifegyverekkel felszerelve, a teherautókon szovjet katonák kíséretében vettek részt a törvényes magyar kormány letartóztatott küldöttségének kíséretében, a Magyarországra támadó szovjet hadsereg menetoszlopában, sőt kézifegyvereikből lőttek a Jutadomb felé. Ekkor kapott súlyos sebet Szekeres Géza tizedes, az egyik közepes légvédelmi löveg rajparancsnoka. Tüzérségük révén a jutadombiak voltak fölényben: Rémiás Pál hadnagy, majd Kicska János főhadnagy ütegei tüzet nyitottak. Eközben az oszlop továbbhaladt Soroksár felé.
Sok évvel később vált ismertté, hogy az egyik páncélozott járműben szállították el a szovjet Különleges Hadtest tököli parancsnokságáról az ott letartóztatott magyar kormányküldöttséget: Maléter Pál vezérőrnagy honvédelmi minisztert és társait. Éppen ezt érte találat, a magyarok sértetlenek maradtak, de az őket kísérő szovjet ezredes életét veszítette.
A menetoszlop végén elhaladó járművek közül a honvédek kilőtték a személygépkocsit, amely Piros László korábbi belügyminiszteré volt. Elfogták a gépkocsi gépkocsi sebesült vezetőjét, Lajtai András volt ÁVH-s alhadnagyot. Később az esztergomi honvédek egy másik fogoly egykori ÁVH-s tiszttel, Murinai János volt századossal együtt hátrakísérték, és a házak mögötti dombok között mindkét civil ruhás foglyot agyonlőtték. Igazolványukat elvették.
A tüzérek kilőtték az oszlopban utolsóként haladó teherautót is, amit a honvédek megrohamoztak.
A találatot túlélő volt ÁVH-sok a házakba, majd a kerteken át a Duna menti nádasokba menekültek, nyomukban a soroksári nemzetőrökkel és a honvédekkel. Két egykori ÁVH-s tiszt még a teherautón, a légvédelmi ágyúk tüzében halálosan megsebesült, kettő a kézifegyverektől sebesült meg. Ezek egyike szintén eljutott a nádasig, a másikat a teherautón foglyul ejtették és a Gubacsi-villába szállították. Sebeit ellátták, majd kórházba vitték. A nádasban egy volt ÁVH-s tisztet elfogtak, és a helyszínen agyonlőtték. A többi teherautó tovább haladt. Szovjet oldalról összesen 11 katona esett el.
Ezzel az oszloppal egyidőben, vagy röviddel utána további szovjet harcjárművek érkeztek. A jutadombiak a teherautón és személyautón kívül kilőttek több más járművet, közöttük két harckocsit, két sorozatvetőt. Az egyik Katyusa sorozatvetőt elvontatták a pesterzsébeti gimnázium udvarára. Kálmán Béla nemzetőr osztagparancsnok rendbe hozatta, és lövette vele a Népligetben és a Mester utca környékén gyanított orosz csapatokat.
Másnap a honvédek, attól tartva, hogy a szovjet tüzérség bemérte őket, elvonultak a Juta-dombról. Helyüket nemzetőrök foglalták el. Itt maradt a pestlőrinciek egyik lövege, kezelőkkel. Minden egykori résztvevő úgy emlékszik, sikerült eltalálniuk egy szovjet repülőgépet, amelyik füstölve szállt Tököl felé, végül a csepeli Királyerdő felett zuhant le. Valójában ezt a repülőgépet a pestlőrinci honi légvédelmi tüzérezred Csepelen felállított ütege lőtte le.
Gyergyói Ferenc nemzetőrei november 6-án egész éjjel a Jutadombon voltak készenlétben. Ezen a napon Kanyó Imre hadnagy, a kiskunmajsai lövészezred tisztje, most a soroksári Gazdakör nemzetőr osztagának parancsnoka 10 főt küldött a Vasszerkezetgyárhoz, hogy ha a Jutadombról kilőnének szovjet járműveket, akkor a menekülőket meg lehessen támadni. Erre nem került sor.
Utóbb a soroksári Textilgyárnál négy fiatalt lelőttek az oroszok. Holttestüket november 8-án a soroksári Szabadság-téren (a mai Hősök terére) ünnepélyesen temették el. Innen elszállították és 1957. február 16-án a pesterzsébeti temető 12. parcellájában temették el őket.
Ha még többet szeretne tudni a forradalom és szabadságharc jutadombi, budapesti vagy vidéki harcairól, a megtorlásokról, látni szeretné a legszebbeket több ezer felvételemből, vagy a helyszínt szeretné megismerni, szívesen beszélek Önnek, baráti körének, az érdeklődők körének egy előadás keretében.
Üzenetküldés Ha erről a témáról előadást, média műsort, cikket, fényképet akar rendelni, kérem, itt hagyjon üzenetet. |
Menü
Hirdetés