Marossy Endre dr.

 

Történelmi tudománytár 7.

Marossy Endre:

43. Jutadomb, ATRA-gyár, emléktáblák, emlékezet – Jutadomb, ATRA-Factory, plaque, memory

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára előkészülve kérdezték meg tőlem: mi a véleményem a pesterzsébeti ATRA-gyár bejáratánál elhelyezett emléktábláról? (1.kép.)

Az ATRA-gyár és a hozzá délre eső  Jutadomb körzetében zajlottak le a forradalom és szabadságharc legjelentősebb pesterzsébeti harcai, amelyek nélkül nem lehet összefoglalni és értékelni a budapesti harcokat sem. [1] A forradalom hetében az ATRA-gyár őrsége a kormányerőkhöz tartozott, és fegyverrel védte meg a gyárat a felkelőktől, akiket a szovjet csapatok és ÁVH-sok is megtámadtak. Ezek a harcok több halálos áldozatot követeltek. A pesterzsébeti Forradalmi Nemzeti Bizottság október 29-i megalakulása hozott fordulatot. A kerület más gyáraihoz hasonlóan az ATRA-gyárban október 30-án megalakult a munkástanács, és átvette a gyár vezetését[2]

A forradalom legjelentősebb pesterzsébeti összecsapását a felkelők vívták meg az ATRA-gyár körzetében 1956. október 26-án, amikor felvették a harcot a Soroksár felől a fővárosba tartó 37. kiskunhalasi lövészezreddel.

A szabadságharc legjelentősebb pesterzsébeti, győztes harcát a Jutadomb körzetében vívták a Magyar Néphadsereg esztergomi, pestlőrinci, kiskunhalasi katonái továbbá Pesterzsébet és Soroksár nemzetőrei, fegyvert ragadó lakosai a szovjet és őket támogató, civil ruhás volt ÁVH-sok ellen november 4-én.

Visszatérve az ATRA-gyárhoz, az emléktábla szerint 1956. október 26-án a szabadságért adták életüket a megnevezettek: 16 férfi és 3 névtelen hős.

Már az ötvenedik évforduló kapcsán megírtam, hogy a kiskunhalasi lövészezreddel vívott egyenlőtlen harcban elesettek és kivégzettek számát a visszaemlékezők 19-22 fő között adják meg.[3] Oltványi László, Pesterzsébet nemzetőr főparancsnoka 1956. október 31-én dísztemetés keretében 22 áldozat fölött mondott emlékbeszédet, pontosan 22 eltemetettet tartalmaz a pesterzsébeti temető nyilvántartása.[4] Ezek a személyek azonban nem mind október 26-án és nem mind harcban estek el.

Ha tehát választ keresünk a bevezetőben feltett kérdésre, előbb az alábbiakra kell választ kapnunk:

- miért 16 + 3 fő szerepel az emléktáblán?

- Az október 31-én eltemetettek között valóban van-e névtelen hős?

- Valóban mindegyikük október 26-án esett el?

- Mindegyikük harcban esett el?

- Kell-e helyesbíteni valamelyik név írásmódját?

- Indokolt-e pontosítani az emléktábla névsorát?

Miért 16 + 3 fő szerepel az emléktáblán?

Erre a kérdésre egyszerű a válasz. A Pesterzsébeten kiadott Magyar Szó 1956. október 31-i száma tette közzé a tervezett dísztemetés hírét, az eltemetendő hősi halottak névsorát.[5] Ez a névsor 16 hősi halottat sorolt fel név szerint és hozzájuk tesz három névtelen hőst. Az ATRA-gyári emléktábla pontosan ezt a szöveget követi. Ez a 19 fős létszám általánosan elterjedt, gyakorlatilag minden kortárs ezt a számot jegyezte meg.

Valójában 22 főt temettek el október 31-én. Ezt a számot közölte a Magyar Szó következő, egyben utolsó megjelent száma november 3-án.[6] A másnap kezdődő szovjet intervenció és a szabadságharc eseményei okán azonban elfelejtődött ez a cikk, ez az adat.

2006-ban az emléktábla állítói az október 31-i közismert adatsort vették alapul. Szakmai állásfoglalást, legalábbis e sorok írójától, nem kértek. A közismert névsor hitelességében sem a kortársak, sem az emléktábla állítói nem kételkedtek, talán fel sem vetődött az ellenőrzés szükségessége. Annak ellenére nem, hogy ekkor már megjelent az adat, hogy 22 hősi halottat temettek el. A folyamatosan vezetett temetői nyilvántartáson[7] kívül az 1959-ben összeállított nyomozati anyaghoz a temető gondnoka által készített, a temetői nyilvántartásra alapozott kimutatás is ezt tartalmazza.[8]

Az október 31-én eltemetettek között valóban van-e névtelen hős?

Habár szembe tűnt, hogy a temetői nyilvántartás 22 személy október 31-i temetését tartalmazza, egyezően a dísztemetésről közölt beszámolóval, tehát hiánytalanul meg volt mind a 22 név, de az ellentmondás a köztudatban őrzött 19 fővel mégsem került a kutatás középpontjába. Most erre összpontosítva a figyelmet, az tűnik fel, hogy a temetői nyilvántartásban nem szerepel egy olyan személy neve, akit a Magyar Szó is, és a hivatkozott emléktábla is feltüntet: ő Jandrasics János. Személyével kapcsolatban semmi további adat eddig nem került elő, sírhelye sem. Nem szerepel a temetői nyilvántartásban, sőt a temető gondnoka által 1957 február végéig kiterjesztett adatgyűjtésben sem. Ebből következően kell legyen egy személy, aki szerepel ugyan a temetői nyilvántartásban, de hiányzik a Magyar Szó jegyzékéből. Ezzel a személlyel kezdődik a temetői nyilvántartás október 31-i adatsora. Október 27-én tüdő-és haslövés következtében vesztette életét. A nyilvántartás szerinti besorolása „hősi”, a bejegyző tehát a 22 hősi halott közé sorolta. Nevének kiírása egyelőre mégsem indokolt, BM dolgozó volt, aligha felkelőnek tekinthető személy. 1957 januárjában exhumálták és a nyilvántartás szerint vidékre szállították. (BM dolgozók megjelöléssel temették a pesterzsébeti temetőbe a november 4-én elesett volt ÁVH-sokat, őket 1957 februárjában exhumálták és elszállították.[9])

Valóban mindegyikük október 26-án esett el?

Az előbbiekben vázolt helyzet igazolja, hogy sem a Magyar Szó, sem a temetői nyilvántartás nem teljes és nem mindig pontos forrás. Nem tudjuk, kik és hogyan állapították meg az elesettek személyazonosságát, ki vette fel az adataikat, hogyan ellenőrizték azokat? Ki adta le a neveket a Magyar Szónak?

Az emlékezet megfakul, az évtizedekig hallgató emberek visszaemlékezései eltérő forrásértékűek. Sajnos, éppen a legismertebbek (pl. Szűcs István, Kálmán Béla) szorultak volna erőteljes forráskritikára nyilvánosságra hozataluk előtt.[10] Következőleg az ötvenedik évforduló kapcsán megjelent vagy újra felfedezett, egymásra gyakran hivatkozó összeállítások, feldolgozások szintén ellenőrzésre szorulnak.

 

A temetői nyilvántartásban bejegyzett naptári napok szerint október 26-án mindössze 2 személy, Bencze József (4.kép) és Kara Ferenc[11] (12.kép) veszítette életét, mindkettő szerepel az ATRA—gyár emléktábláján, 1 fő 24-én, 3 fő 25-én,1 fő 27-én, 1 fő 28 –án, ismeretlen napon 14 fő.

 

A nap megjelölés nélkül felvettek halála bekövetkezhetett 26-án is, de néhányukról más adatok alapján csaknem bizonyos vagy nagyon valószínű, hogy más napon estek el.

 

Mindegyikük harcban esett el?

Bizonyos, hogy többen nem harcban estek el. Az ATRA-gyári emléktáblán megörökítettek közül már a tábla állításakor is kétséget kizáróan ismert volt, hogy legalább két személy nem harcban esett el, egyikőjüket, Bencze Józsefet az utcán érte ágyú (esetleg aknavető) lövedék, a másikat, Rásó Lászlót a kiskunhalasi lövészezred kivégezte. (24.kép.)

A temetői nyilvántartás szerint az emléktáblán megnevezett Magyar Zoltán egyértelműen gázolás áldozata lett. Holttestét a vasúti síneken találták meg, halálának időpontja október 25.(20.kép.)

Magyar Zoltán ipari tanuló volt, minden valószínűség szerint iskolatársaihoz hasonlóan a harci cselekményekkel összefüggésben került a Soroksári (mai Helsinki) útra, halála tehát szorosan összefügg a harci cselekményekkel.

 

A temetői nyilvántartás nem adja meg a halál konkrét okát, helyszínét, időpontját az ATRA-gyári emléktáblán megörökített további két személynél: ők Csőke István, Fekete János.

 

Csőke István ipari tanuló október 26-án a Szent Anna kápolna közelében sebesült meg (feltehetően halálosan) a kiskunhalasi lövészezred elleni összecsapásban. (5.kép.)

Ennek egyetlen szemtanúja iskolatársa, Szűcs István volt, aki a körülményeket 1960-ban, még viszonylag közel az eseményekhez, rendőrségi kihallgatásán ismertette.[12]

 

Fekete János sírja a 9. parcellában található meg.(7.kép.)

 

Bogyirka Emil, a pesterzsébeti múzeum egykori igazgatója összeállította a pesterzsébeti áldozatok jegyzékét. Ezt aláírta, de nem keltezte és címet sem adott neki.[13] Ebben az összeállításban számos helyen a gépelt szövegbe tintával, kézzel beírva szerepel: ATRA, olykor a dátum, október 26. A halál oka többször „harci cselekmények”. A bejegyzések forrásszerű alátámasztása hiányzik, perdöntő hivatkozásra ez az összeállítás sem alkalmas. Mégis megjegyezzük, hogy az ATRA-gyári táblán feltüntetett személyek közül (Csőke Istvánon,Bencze Józsefen, Kara Ferencen kívül) minden további személy mellett utólag odaírt ATRA-gyár mint helyszín szerepel, Kupai Lászlónál kérdőjellel utólag odaírt október 28, Kulcsár Ferencnél a géppel odaírt október 28, tintával átjavítva október 26, Fekete Jánosnál, Jakus Bélánál, Jandrovics – kézirással helyesbítve Jandrasics - Jánosnál mint az ATRA, mind az október 26. tintával bejegyezve szerepel. A szerző vagy nem használta, vagy mellőzte a temetői nyilvántartást, mert Magyar Zoltán neve mellett géppel, tehát eredetileg beírt október 26. szerepel, míg ellenben a temetői nyilvántartásban egyértelműen X.25. olvasható.[14]

 

Kapcsos János, a Pestszenterzsébeti 56-os Szövetség elnöke 2005-ben átadta nekem másolatban a kerület hősi halottainak a jegyzékét, az adatközlők megnevezésével és elmondásuk ismertetésével. A szerző nevét, keltezést nem tartalmazó összeállítás kéziratban maradt.[15] Habár ez az összeállítás sem felel meg az adatközlés szabályainak, a családtagok által elmondott részletek kellő forráskritikával felhasználhatóak.

 

Az ATRA-gyári emléktáblán megnevezettek közül Árva József – első felesége elmondása szerint – október 26-án Zilahi utcai munkahelyéről jövet kapott halálos lövést az ATRA-gyári harcnál, a mentőállomásnál[16]. (2.kép.)

Ez a hely az akkori Dózsa György út, mai Helsinki út 63, tehát a harcok fontos helyszíne[17]. A temetői nyilvántartás szerint a halál oka tarkólövés[18], az esetet lentebb részletezzük.

 

Németh László – leánya elmondása szerint – október 26-án a Jutadomb és ATRA gyár közötti a harcokban kapott halálos lövést[19]. (22.kép.)

 

Rózsahegyi Károly ipari tanuló, asztalos inas, testvére elmondása szerint[20], szintén október 26-án, a Szent Anna kápolna körüli harcokban sebesült meg halálosan. Őt a temetői nyilvántartás asztalosnak és 26 évesnek jegyzi, mindkettő elírás lehet.

 

A korábbiakat és az imént hivatkozott adatgyűjtést figyelembe véve az ATRA-gyári emléktáblán feltüntetett 16 személyből bizonyosan október 26-án az ATRA-gyár-Jutadomb körzetben esett el 5 fő, 1 főt bizonyosan kivégeztek, 1 főt az utcán közlekedve ért halálos találat. A megnevezettek több, mint fele nem október 26-án vagy nem bizonyosan az ATRA-gyár-Jutadomb körzetében esett el.

 

A hivatkozott adatgyűjtés szerint a 22 eltemetett személyből bizonyosan nem harcban esett el Dávid Lajos (aki nincs feltüntetve az ATRA-gyári emléktáblán). Ő 1956. október 24-én úgy halt meg, hogy egy szovjet harckocsi a soroksári HÉV megállóban várakozók közé lőtt. (6.kép.)

 

Választ kereshetünk arra a kérdésre, hogy az október 26-án elfogott, a kiskunhalasi lövészezred által kivégzett személyek neve megállapítható-e?

 

Az bizonyos, hogy a temetői nyilvántartás kizárja a több visszaemlékező által említett állítólagos tömeges kivégzéseket október 26-án vagy más októberi napokon[21]. A temetői nyilvántartásból és a február végéig a soroksári temetőkre is kiterjesztett kimutatásból kitűnik, hogy a forradalom kitörése utáni első temetési nap október 31. volt. Ezen a napon összesen 22 főt temettek el.

 

A harcok áldozatainak következő temetési napja november 3. volt, 8 főt temettek el „hősi” megjelöléssel, közöttük egy nőt is. Közülük két fő október 24-én, két fő 25-én, 1 fő 30-án halt meg, 1 főnél nem tüntették fel napot, két főnél a halál időpontja későbbi, mint a temetésé, tehát elírás történt.[22] A harcok áldozatainak következő temetési napja már a szovjet intervenció után volt, november 6., egy főt temettek el, ő hősi halott volt, november 13-án 4 főt (közülük egy fő október 26-án sebesült meg[23]), ezt követően szinte naponta volt temetés Pesterzsébeten. Lehettek, akik októberi sebesülésükbe haltak bele, de egy naphoz köthető többes kivégzésre utaló adat nincs.

Visszatérve október 26-ára, a kiskunhalasiak 1957. január 2-án kelt – kellő forráskritikával felhasználható - titkos jelentése szerint 23 főt fogtak el, közöttük két nőt[24]. 4 elfogott személyt végeztek ki. A harcok kezdetén a Szent Anna kápolna – ATRA-gyár körzetében lőtték le Jurinovics Miklós századost. Az őt lelövő „volt nyilast” a titkos jelentés szerint negyedórán belül elfogták, „a katonák ítélkeztek felette, agyon lett lőve”.[25] Olyan életkorú személy, akire a jelentés illik, Páli Sándor lehetett. Neve a temetői nyilvántartásban tűnt fel. (23.kép.)

Foglalkozása hajtó (lovaskocsi hajtó),32 éves volt, a halál oka tarkólövés.[26] Bogyirka Emil adatgyűjtése szerint, eredetileg is írógéppel kitöltve, nem utólag betoldva a halál helye: Dózsa György út (a mai Helsinki út), a leghevesebb harcok helyszíne, időpontja október 26, a halál oka tarkólövés.[27] Miután az adatgyűjtés egyébként nem támaszkodott a temetői nyilvántartásra, ebben az esetben konkrét adatai túlmennek azon, de lényeget tekintve azzal megegyeznek, ez az adatközlés valószínűleg a valós fejleményeket tartalmazza. Páli Sándor neve nem szerepel az ATRA-gyári emléktáblán.

 

A kiskunhalasi jelentés szerint a további harcok súlypontja a téglagyár és a bolgárföldek körzete volt, ide értve a Szent Anna kápolnát is. Elfogtak hét főt, közöttük két nőt. (Nem tudni, hogy őket beszámították-e a 23 elfogott közé, vagy nem?) Az egyik elfogott „hátrakísérés közben az őrt megtámadta, agyon lett lőve[28]”. Az őr megtámadásának azonban ellentmond az, hogy a halál oka tarkólövés[29]. Ez a személy minden valószínűség szerint Árva János postás lehetett. A saját kivégzését túlélő Szűcs István idézett rendőrségi vallomásában 1960.május 14-én állította, hogy négyük (egy 40 év körüli személy, Rásó László és Magyar László (sic!) elfogását követően kb. egy óra múlva még két elfogott személyt vezettek oda, az egyikőjük általa nem ismert postás volt, együtt végezték ki mind a hatukat[30]. Május 18-i kihallgatásakor is azt mondta, később elfogtak egy postást és két másik személyt. (Itt tehát Szűcs úgy emlékezett, őt Rásó Lászlóval és az idős férfival, harmadmagával fogták el, és utóbb még három elfogottat vezettek oda.) Szücs István az október 31-i temetés napján kórházban feküdt súlyos sebesülésével. Ha kezébe került is a Magyar Szó és a temetendők névsora (csak ott említett személyeket nevezett meg vallomásában), azt nem tudhatta, hogy az első helyen megnevezett Árva János postás volt. Az ő kivégzéséről vagy hallott valakitől, vagy látta a kivégzést. Bizonyos, hogy nem vele együtt végezték ki, mert Árvát tarkón lőtték, a statáriumban elítélteket viszont szemből és géppisztoly sorozattal végezték ki, amit a következőkben részletezünk. Tény, hogy postást végeztek ki a kiskunhalasi alakulat katonái, adataink szerint csak Árva József volt postás.

 

A jelentés szerint a harcok e szakaszában „ két másik felkelőt, akik elfogásuk után szidalmazták a hadsereget, a katonák felháborodásukban szintén agyonlőttek.[31] ” Sajátos, hogy a jelentés nem hivatkozik arra az indokra, aminek alapján valóban kivégeztek két főt: a statáriumra. Maguk a katonák egyértelműen eszerint jártak el[32]. Statáriumra hivatkozik a rendőrtiszt Szücs Istvánról összeállított jelentése is[33]. Arra sincs magyarázat, hogy ha valóban 23 főt fogtak el a honvédek, miért csak három fővel szemben jártak el a statárium keretében és tartottak rövid tárgyalást?

Az alakulat titkos jelentésének megírásakor, 1957. január 2-án az ismét Budapesten bevetett kiskunhalasi alakulat mint Hodosán-csoport látott el karhatalmi feladatokat Budapesten.[34]A szovjetek által korábban megbízhatatlannak tartott és lefegyverzett katonák megbízhatóságát visszamenőleg is erősíthette, hogy a jelentés az ő szilárd, megingathatatlan, önálló ítélet végrehajtásukat emelte ki.

 

A kivégzés szemtanúja volt Pádár Ottó kiskunhalasi honvéd tizedes. Ő soha nem tudta elfeledni a három személy arcát, a kivégzés látványát. Elmondása szerint egyenként, szemtől szembe lőtt egy sorozatot a kivégzést végrehajtó tizedes. Az idősebb ember, majd a magas, szőke, hullámos hajú fiú (Rásó László) hanyatt esett. A harmadik, fekete hajú fiú (Szűcs István) azonban oldalt csúszott le, és túlélte a sorozatot. Ahogyan Pádár Ottó elmondta, az idősebb ember az ő számára akkor 40-60 év közötti lehetett.[35] Szűcs István 1960. május 14-i rendőrségi vallomásának jegyzőkönyve kb. 40 év körüli személyt határoz meg[36]

 

Ha tehát az ipari tanulókat harcba vezető személyt keressük, akkor 40-60 év közötti férfit kell találnunk.

 

Elvben nem biztos, csak nagyon valószínű, hogy az ő holttestét ugyanoda szállították, ahová a vele együtt kivégzett Rásó Lászlóét, és ha ez így volt, akkor minden bizonnyal együtt is temették el őket október 31-én. Nevének tehát vagy rajta kellett szerepelnie a Magyar Szó listáján, vagy az akkor ismeretlennek tartott három fő között kell őt keresni. Ebben a helyzetben a temetői nyilvántartás lenne a legfontosabb támpont. De abban ilyen életkorú áldozat csak egyetlen van, akiről azonban tudjuk, hogy az utcán érte halálos találat.

 

Miután nagyon nehéz volt elképzelni azt, hogy a keresett személy nincs az október 31-én eltemetettek között, egyenként átnéztem a pesterzsébeti temető 9. parcellájában készített felvételeimet.

 

Kiderült, hogy egy nehezen felfedezhető, a megszokott piros-fehér-zöld színű szalaggal vagy 56-os emléktáblával nem jelzett sírkő alján ott volt a remélt név: Hekli János 1914-1956. (Sírjának mostani felvételét teszem közzé, 9.kép.) Neve szerepel a Magyar Szó jegyzékén, így az ATRA-gyár emléktábláján is.

 

Ő azért nem tűnt fel eddig, mert a temetői névjegyzéken az életkora 32 év, és idősebb személyt kerestem. Hekli János a sírkő adatai szerint azonban 42 éves volt. Elhallás, elírás, tévesztés az ok, ki tudja? Foglalkozása lakatos, lakcíme Dózsa György útja 6 (mai Helsinki út). A halál időpontja ismeretlen. Értékes és perdöntő Szabó László temető gondnok kiegészítése. Ő a temetői nyilvántartás kimásolásakor az alap bejegyzésen nem változtatott, tehát itt a halál napja nincs feltüntetve. A teljes kimutatás lezárásakor azonban külön kigyűjtötte a pesterzsébeti temetőben 1959-ben még ismert „hősi” feliratú három sírt. Hekli János akkori sírfelirata: Hősi halált halt 1956.X.26.[37]

 

Ő az egyetlen, akire ráillik Pádár Ottó személyleírása és a többi értékelhető adat.

 

Kell-e helyesbíteni valamelyik név írásmódját?

A Magyar Szó és az ATRA-gyári emléktábla neveinek írásmódjától több ponton eltér a temetői nyilvántartásé, olykor a későbbi adatközléseké is. Mindazoknak a nevét, akikről síremlék fennmaradt, össze lehet hasonlítani a sírra felírt formával, eltérés esetén az utóbbi tartható hitelesnek.

 

Az ATRA-gyári emléktáblához tartozó eltérések:

 

BENCE JÓZSEF – a sírhelyen Bencze József.(4.kép.)

NEIMAINN ÁRPÁD – a sírhelyen Weimann Árpád.(26.kép.)

RÁZSÓ LÁSZLÓ – a sírhelyen ifj. Rásó László. (24.kép.)

 

Más esetekben a temetői nyilvántartás pontatlan. Ezek a nevek:

 

Árvai József, az emléktáblán ÁRVA JÓZSEF. (2.kép.)

Krébesi József, az emléktáblán KRÉBESZ JÓZSEF. (17.kép.)

Veimann Árpád, az emléktábla is pontatlan, a sírfelirat szerint Weimann Árpád.(26.kép.)

 

Végül ide kívánkozik, hogy a temetői nyilvántartás pontatlan az ATRA-gyári emléktáblán nem szereplő alábbi személyt illetően:

 

Barbai István, a sírhelyen Barbay Iván.(3.kép.)

 

A temető irodaépületének falán elhelyezett három fekete emléktáblán a fentiek következtében több név írásmódja ( Árvai, Bence, Gyöngyösi,Krébesi, Nagy László) pontatlan, máshol az adatok hiányoznak, habár a 9. parcella sírkövéről leolvashatóak (Dávid Lajos).

 

A fentiek szerint indokolt a nevek írásmódjának helyesbítése.

 

Indokolt-e pontosítani az emléktábla névsorát?

A helyesírási szempontok önmagukban is indokolják a pontosítást. De miután 22 név tartozik az október 31-én eltemetett 22 hősi halotthoz, az emléktábla névsorának a kiegészítése indokolt. Táblázatba rendezve a bizonyosan ismert neveket, adatokat az alábbi névsort kellene megörökíteni. A fentebb már idézett hivatkozásokat nem ismételjük meg. Vitás keltezés esetén a temetői nyilvántartás adatait fogadtuk el.

 

ÁRVA JÓZSEF 1930-1956 (2.kép.) Fogságba esett, kivégezték X. 26-án.

BARBAY IVÁN 1938-1956 (3.kép.) Bogyirka Emil adatgyűjtése szerint elesett a Jutadombnál X. 25-én.[38]

BENCZE JÓZSEF 1909-1956 (4.kép.) Utcán érte találat X. 26-án.

CSŐKE ISTVÁN 1939- 1956 (5.kép.) Elesett X. 26-án.

DÁVID LAJOS 1921-1956 (6.kép.) Soroksárott X. 24-én utcán érte találat. [39]

FEKETE JÁNOS 1933-1956 (7.sz.kép.) Elesett ismeretlen októberi napon.

HEKLI JÁNOS 1914–1956 (9.kép.) Fogolyként kivégezték X.26-án. Eredeti sírfeliratát lemásolta Szabó László temető gondnok:2 Hősi halált halt X. 26.”[40]

JAKUS BÉLA 1925-1956 (11.kép.) Elesett ismeretlen októberi napon.

KARA FERENC 1933-1956 (12.kép.) Elesett X.26-án.

K.NAGY LÁSZLÓ 1920-1956 (14.kép.) Elesett ismeretlen októberi napon.

KÓNYA ENDRE 1917-1956 (15.kép.)Temetői nyilvántartás szerint elesett X.28-án.

KRÉBESZ JÓZSEF 1939 -1956 (17.kép.) Elesett X.26-án.

KULCSÁR FERENC 1929-1956 (18.kép.) Temetői nyilvántartás szerint elesett X.28-án.

KUPAI LÁSZLÓ 1933-1956 (19.kép.) Temetői nyilvántartás szerint elesett X.24-én.

 

MAGYAR ZOLTÁN 1941-1956 (20.kép.) Temetői nyilvántartás szerint gázolás következtében halt meg X. 25-én.

NÉMETH LÁSZLÓ 1927-1956 (22.kép.) Leánya szerint X.26-án esett el.[41]

PÁLI SÁNDOR 1924-1956 (23.sz.kép.) Elfogták, kivégezték szökés közben X.26-án.

RÁSÓ LÁSZLÓ 1940-1956 (24.sz.kép.) Szűcs István,Pádár Ottó adatközlése szerint fogolyként kivégezték X.26-án.

RÓZSAHEGYI KÁROLY 1940-1956. Elesett X.26-án.[42] Sírját nem találtam meg.

WEIMANN ÁRPÁD 1956 (26.kép.) A temetői nyilvántartás szerint elesett az ATRA-gyárnál, időpont nincs megadva.

 

Semmit nem tudunk az ATRA-gyári táblán szereplők közül Jandrasics Jánosról. Nem találtam nevét egyik pesterzsébeti temetői nyilvántartásban sem, nem volt és nincs sírhelye a pesterzsébeti temetőben. Emlékezetét mindmáig kizárólag a Magyar Szó október 31-i névjegyzéke tartja fenn. Lehetséges, hogy névtévesztés történt. Jandrasics nevét Bogyirka Emil összeállítása Jandrovics néven rögzíti, utólag kézzel írták fölé a Jandrasics nevet[43]. Jandrovics János nevét feltünteti egy sokszorosított adattár[44] A Jandrovics névformához hasonló nevű Jancsovics János 13 évesen vett részt elsősorban a kispesti harcokban, de jelen volt október 26-án a pesterzsébeti rendőrkapitányság elfoglalásánál [45]. November 4. után harcolt a szovjet intervenció ellen is. Elmondása szerint 56-ért 16 évet töltött börtönben.

 

Összegezve a Jandrasics János név fenntartása az emléktáblán nem szükséges, a temetői emléktábla sem tartalmazza.

 

A nevek fenti helyesbítésén túlmenően más bevezető szöveggel célszerű ellátni az emléktáblát, mert az ott – már s jelenleg is – megörökítettek többsége nem október 26-án vesztette életét. Az emléktábla állítására vonatkozó szövegen is érdemes változtatni és nyelvtanilag szerencsésebb megfogalmazást választani.

 

Az emléktábla kérdésén túlmegy az ATRA-gyár – Jutadomb körzetében októberben elesettek adatgyűjtése, akiket nem október 31-én temettek el, illetve halálesetük körülményei eddig nem pontosan tisztázottak.

 

A temetői kimutatások és az ellenőrízhető adatok alapján az október 24-október 30. között biztosan keltezett, biztosan harci cselekmény következtében beállt halálesetek időrendje az alábbi. Az első dátum a halál, a második a temetés napja. Külön nem hivatkozunk a temetői dokumentumokra, amelyekben a halál oka is fel van tüntetve, pl. tüdőlövés.

Polgári áldozatok (utcai becsapódás):

1. Bencze József X. 26. X.31. 1909-1956.

2. Dávid Lajos X.24. X.31. 1921-1956.

Harcban elesettek

Dátum nélkül, októberiek

1. Bíró László temetve XI.3. hősi, október 24-25-i hősi halottak között.

2. Borbély Ferenc október ? , temetés XI.3. 1937-1956.

3. Fekete János ? ? X.31. 1933-1956.

4. Gyöngyössy Lajosné október ? XI.3. (8.kép.) 1913-1956.

5. Jakus Béla ?? X.31. 1925-1956.

6. K.Nagy László X.25. X.31. 1920-1956.

7. Weimann Árpád ? ? X.31.

Október 24.

1. Kecskés Sándor 1933-1956. X.24. temetve ? (13.kép.)

 

2. Kender Antal 1937-1956. X.24. XI.14.

3. Kreisz István 1928-1956. X.24. XI.3. (16.kép.)

 

Eredeti sírfeliratát lemásolta Szabó László temető gondnok[46] . „Hősi halált haltam a Hazámért és a szabadságért 1956.X.24.”

4. Kupai László 1933-1956. X.24. X.31.

5. Ughy Kálmán 1940-1956. X.24. XI.3.

Október 25.

1. Barbay Iván 1938-1956. X.25. X.31.

2. Buruc Ferenc 1935-1956. X.25. XI.3.

3. Heszele László 1928 -1956. X.25. X.31. (10.kép.)

4. Magyar Zoltán ipari tanuló 1941-1956. X.25. gázolás X.31.

5. Temleitner Károly 1938-1956. X.25. XI.3. (25.kép.)

 

Október 26.

1. Árva József 1930-1956.X.26. tarkólövés, X.31.

2. Csőke István1939 -1956. X.26. X.31.

3. Hekli János 1914-1956. X.26. nyaklövés, X.31

4. Kara Ferenc 1933-1956. X.26. X.31. 28.old.

5. Krébesz József X.26. X.31. 1939-1956.

6. Mandik László 1936-1956. X.26. hősi, 1957.II. 25.(!)

7. Németh László 1927-1956. X.26. X.31.

8. Páli Sándor 1924-1956. X.26. Tarkólövés, X.31.

9. Rásó László 1940-1956. Kivégzés X.26. X.31.

10. Rózsahegyi Károly 1940-1956. X.26. X.31.

11. Szigethy Dániel 1921-1956. X.26. XI.13.

Október 28.

1. Kónya Endre 1917-1956. X.28. X.31.

2. Kulcsár Ferenc 1929-1956. X.28. X.31.

 

Október 30.

1. Burza Adalberta nincs adat, X.30. XI.2.[47]

2. Eszes János 1927-1956. X.30. XI.3.

3. Mészáros Károly, 1939-1956. X.25 . Temetői főkönyvi mutató XI.6.(Nem temetési nap.) A temetésből következően az X.30. a valószínű. (21.kép.)

továbbá 1 fő BM dolgozó.

Időrendi részletezés:

október 24: 5 fő

október 25: 5 fő

október 26: 11 fő

október 28: 2 fő

október 30: 3 fő

Mindösszesen 26 fő.

Biztosan október 24-október 30. közötti, de pontosan nem keltezett harci cselekmény következtében beállt haláleset: 7 fő.

Mindösszesen harci cselekmény következtében beállt haláleset október 24-30. között 33 fő.

Polgári áldozat (harccselekmény nem igazolható): 2 fő

A forradalom áldozatainak a száma tehát 35 fő.

BM dolgozó: 1 fő.

Ha a fenti áldozatokra is kiterjedő emléktáblát lehetne összeállítani a forradalom áldozatainak, akkor az alábbi névsor indokolt:

OKTÓBER 24:

DÁVID LAJOS

KECSKÉS SÁNDOR

KENDER ANTAL

KREISZ ISTVÁN

KUPAI LÁSZLÓ

UGHY KÁLMÁN

OKTÓBER 25:

BARBAY IVÁN

BURUC FERENC

HESZELE LÁSZLÓ

MAGYAR ZOLTÁN

TEMLEITNER KÁROLY

 

OKTÓBER 26:

ÁRVA JÓZSEF

BENCZE JÓZSEF

CSŐKE ISTVÁN

HEKLI JÁNOS

KARA FERENC

KRÉBESZ JÓZSEF

MANDIK LÁSZLÓ

NÉMETH LÁSZLÓ

PÁLI SÁNDOR

RÁSÓ LÁSZLÓ

RÓZSAHEGYI KÁROLY

 

SZIGETHY DÁNIEL

OKTÓBER 28:

KÓNYA ENDRE

KULCSÁR FERENC

 

OKTÓBER 30:

BURZA ADALBERTA

ESZES JÁNOS

MÉSZÁROS KÁROLY

 

ISMERETLEN OKTÓBERI NAPON ESTEK EL:

BÍRÓ LÁSZLÓ

BORBÉLY FERENC

FEKETE JÁNOS

GYÖNGYÖSSY LAJOSNÉ

JAKUS BÉLA

K. NAGY LÁSZLÓ

WEIMANN ÁRPÁD

Budapest, 2014.07. 31.

Dr. Marossy Endre

 

Fenti kutatásaim alapján Somogyváry Géza, a pesterzsébeti 1956-os Forradalmi Bizottság elnökségének tagja, Pesterzsébet díszpolgára javaslatára a kerületi Önkormányzat a pesterzsébeti Emlékezés terén 2014.október 22-én két emlékkövet állíttatott fel, megörökítve a Pesterzsébetért 1956 után kivégzett 15 áldozat nevét és adatait.

Ugyanezen javaslat alapján az Önkormányzat felújíttatta az ATRA-gyári emléktáblát és a fent felsorolt 35 nevet örökítette meg.

 

 

Képek jegyzéke

Valamennyi fényképfelvételt a szerző készítette - külön hivatkozás nélkül - a 9. parcellában

1. kép. Emléktábla az ATRA-gyár bejárata mellett.

2. kép. Árva József sírja.

3. kép. Barbay Iván sírja.

4. kép. Bencze József sírja.

5. kép. Csőke István sírja.

6. kép. Dávid Lajos sírja.

7. kép. Fekete János sírja.

8. kép. Gyöngyössy Lajosné sírja.

9. kép. Hekli János sírja..

10. kép. Heszele László sírja.

11. kép. Jakus Béla sírja

12. kép. Kara Ferenc sírja. 2. parcella.

13. kép. Kecskés Sándor sírja.

14. kép. K.Nagy László sírja.

15 .kép. Kónya Endre sírja.

16. kép. Kreisz István sírja.

17. kép. Krébesz József sírja.

18. kép. Kulcsár Ferenc sírja.

19. kép. Kupai László sírja.

20. kép. Magyar Zoltán sírja.

21. kép. Mészáros Károly sírja.

22. kép. Németh László sírja.

23.kép. Páli Sándor sírja.

24. kép. Rásó László sírja.

25. kép. Temleitner Károly sírja.

26. kép. Weimann Árpád sírja.

27.kép. Pesterzsébet,Emlékezés tere,emlékkő. Az október 26-án kivégzett  Árva József és Hekli János neve.

 

28.kép. Pesterzsébet, ATRA gyári felújított  emléktábla. 2014.10.22

 

Üzenetküldés Tanulmányomat kutatók a szokásos hivatkozás feltüntetésével felhasználhatják. Részben vagy egészében történő másolása, bármely adathordozóra történő rögzítése, másodközlése kizárólag írásbeli hozzájárulásommal lehetséges. E-mail címed: Szöveg:

Képgaléria